Na, tessék, már megint!
Dorka, mint mindig, a felnőttek között üldögél, és unatkozik is rendesen, miközben a szomszéd szobában a gyerekzsúr hangulata a tetőfokára hág.
A gyerekek kacagnak, viháncolnak, fergeteges a hangulat. Zálogosdit játszanak, és persze
hogy Lili, Dorka ötéves kishúga a leghangosabb! A holmik  kiváltásánál énekel, táncol, verset mond, akármit kívánnak cserébe a beadott zálogért, vígan teljesíti, ésszórakoztatja a többieket.
Lili, mint mindig, a társaság középpontja.
Dorka meg ül az anyukája mellett  Ő szégyenlős, félénk kislány. Nehezen barátkozik, és itt
most rengeteg az idegen gyerek. Kicsit duzzog is, tulajdonképpen irígyli a húgát. A lelke
mélyén vágyódik a többiek közé, de, ha most odakényszerítenék, akkor vonakodna, hisztizne, sírni kezdene, ami egy 7 éves nagylányhoz igazán nem illene.
Ő ilyen, megszokták,  hát békén hagyják.
A szülinapról fáradtan értek haza. Lili hamar elaludt a sok nyüzsgő játék és élmény után.
Dorka azonban még álmatlanul forgolódott, amikor Anyu bekukkantott a gyerekszobába.
Leült a kislány ágya szélére.
-Csillagom- mondta Anyu- tudom, hogy nem érezted magad jól a buliban. Azt is tudom, hogy nem szereted, hogy Lili mindig annyit nyüzsög. Tudod, hogy ő egy ilyen kis sajtkukac. Te viszont az én komoly nagylányom vagy, és megérted azt, hogy nem vagyunk egyformák. Még a testvérek se, akiknek ugyanaz az anyukájuk és az apukájuk,
és ugyanabban a családban nőnek fel. Mindenki másmilyen, mindenkit másért szeretünk.
Nem baj, ha nem szeretsz  kiállni verset mondani,  de azért mert te nem teszed, nem
mondhatom Lilinek, hogy ő se tegye. Addig is, amíg te is összeszeded a bátorságodat, hogy  ha szeretnél, akkor te is szerepelj, legyünk büszkék arra, hogy nekünk a családban van egy ilyen kis ügyes gyerekünk.
Dorka álmosan pislantott párat, és egy halvány mosollyal a szája szegletén elaludt.
Pár nap múlva Apuval mentek gyerekszínházba.
Mit mesélt Apu Anyunak a színház után?
Persze, hogy Lili azonnal a színpadra pördült, amikor a színészek felhívták a gyerekeket
játszani. Együtt dalolt, táncolt a szereplőkkel, és a sok gyerek között, pedig ő volt a legkisebb, egyedül ő tudott cigánykerekezni, és persze, ezt azonnal be is mutatta.
-És Dorka?-kérdezte aggódva Anyu.
-Ó, ha láttad volna, drágám!- lelkendezett széles mosollyal Apu- Dorka csak úgy ragyogott!
Amikor mindenki mondogatta, hogy milyen édes az a kicsi ott a színpadon,
széltében-hosszában büszkén mondogatta: "Az én testvérem, az én testvérem!"
...és akkor Anyu megkönnyebbülten sóhajtott egy nagyot...