Mit vizsgáltak?
A
termékeket fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szempontok alapján
rangsorolták.
A
pontozásnál azt vették figyelembe, hogy a csomagoláson és a tojásokon
feltüntetett információk megfelelnek-e az előírásoknak, valamint
előfordul-e olyan név vagy kép a csomagoláson, amely a ténylegestől
eltérő (állatvédelmi szempontból jobb) tartásmódra utal, vagyis
megtévesztő.
Eredmény
A teszt legfőbb tanulsága,
hogy a gyártók és csomagolók megtévesztő képekkel és nevekkel igyekeznek
elfelejttetni velünk, hogy a többségében ketreces tartásból származó
tojások milyen körülmények között készülnek.
Öt
terméknél (Wellness
E-vitaminos Farm Tojás, 10 db-os mélyalmos Farm Tojás, 10 db-os Extra
Sárga Farm Tojás, Szalmonella ellen kezelt Farm Tojás, 6 db-os Farm
Tojás) a név volt megtévesztő. Ezeknél a név
könnyen azt a hitet keltheti a fogyasztóban, hogy kifutón élő tyúkok
tojásairól van szó, holott a termékek 2 esetben mélyalmos, 3 esetben
pedig ketreces tartásból származtak.
Megtévesztő képet
szintén öt esetben (Tesco Friss tojás mélyalmos tartásból, 10 db-os Magyar friss
tojás, 10 db-os Spar Friss Tojás, 6 db-os Farm Tojás, 10 db-os Friss
tojás) találtak, egynél az elnevezés is megtévesztő volt.
A zöld mezőt vagy zöld mezőn kapirgáló tyúkot ábrázoló képek
minden esetben ketreces tartásból származó termékhez tartoztak. Ez igen
ironikus, tekintve, hogy a ketreces tartásban a tyúkok napfényt sem
látnak, nemhogy a szabadban kapirgáljanak.
A tesztelt termékek a
jogszabályban előírt tájékoztatás tekintetében megfeleltek. Mindössze
egy-egy esetben fordult elő, hogy a csomagoláson nem szerepelt az amúgy
kötelezően feltüntetendő lejárati idő, a tárolásra vonatkozó tanács vagy
a tartásmódok betűjelét magyarázó táblázat.
Környezetvédelmi
szempontból a termékek csomagolását és származási helyét vették
figyelembe. A műanyag dobozos termékek pontot veszítettek,
mivel ezek nem minden településen dobhatók a szelektív hulladékgyűjtőbe.
Két esetben külföldről származó termékkel is találkoztak a tesztelők.
Részletes
eredmény
Legmagasabb pontszámot a Farm Tojás Kft.
Biotojása és Omega-3 tojása, valamint a Spar Natur Pur
Biotojás érte el. A jó helyezést indokolta, hogy ezek a
tojások bio- vagy mélyalmos gazdálkodásból származnak, illetve további
hozzáadott értékkel rendelkeznek, pl. omega zsírsavakat tartalmaznak. A
csomagolás környezetvédelmi szempontból nem volt kifogásolható. A
dobozon feltüntetett információk fogyasztóvédelmi szempontból
megfeleltek, megtévesztő információt nem tartalmaztak sem a dobozok, sem
a tojások.
A tesztben a legrosszabb eredményt a 6 db-os Farm Tojás,
a Tescóban vásárolt 10 db-os Friss tojás, valamint a Tesco Friss „A”
osztályú tojás érte el. Mindhárom ketreces tartásból, a
két utóbbi külföldről (Lengyelország, Szlovákia) származott. A termékek
műanyag csomagolásuk miatt is pontot veszítettek. Ráadásul a Tesco Friss
„A” osztályú tojás nagyon kicsi volt, és bár a tömegét feltüntette a
gyártó, annak betűjelét nem.
A teszt eredményei és az
összefoglaló elemzés a http://www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/1566
oldalon található.
Mit jelent a pecsét a tojáson?
„Egyforma, mint két
tojás” – tartja a mondás. De a tojások csak látszólag egyformák. Van,
amelyiket olyan tyúk tojt, amelynek egész életében csupán egy A4-es
lapnyi hely jut, egészen az olyan szárnyasokig, akik természetes
körülmények között élnek.
A csomagolás és a tojás
jelölését a 74/2003 (VII. 1) FVM rendelet valamint a 557/2007/EK
rendelet szabályozza. A tojáson lévő számok sok mindent elárulnak.
Lássuk, mit is!
Az első számjegy az alkalmazott
állattartási technológia kódja 0 – biotojás, ökológiai
tartásból; 1 – szabadtartás, kifutós tartási rendszerből; 2 –
alternatív vagy mélyalmos tartási mód; 3 – ketreces tartásmód.
Utána
következik a származási
ország betűkódja, ami a magyar tojás esetében „HU”.
Ezután
az állattartó telep azonosítója, ahol az első két szám a megye vagy a főváros kódja:
01
– Baranya 02 – Bács-Kiskun 03 – Békés 04 –
Borsod-Abaúj-Zemplén 05 – Csongrád 06 – Fejér 07 –
Győr-Moson-Sopron 08 – Hajdú-Bihar 09 – Heves 10 –
Komárom-Esztergom 11 – Nógrád 12 – Pest 13 – Somogy 14 –
Szabolcs-Szatmár-Bereg 15 – Jász-Nagykun-Szolnok 16 – Tolna 17 –
Vas 18 – Veszprém 19 – Zala 20 – Budapest
Ezt követi az
állategészségügyi kerület sorszáma, a tojótyúk jelölése „T”, az állattartó telep kétjegyű
sorszáma, és a legvégén általában perjellel elválasztva az istálló
száma.
Vásárlás előtt érdemes kinyitni a dobozt, és megnézni a tojás
kódját is, ugyanis hiába derül ki a dobozról, hogy Magyarországon
csomagolták, a tojás még származhat külföldről.
A piacon
történő értékesítéskor legfeljebb 50 db tojótyúkig a termelőnek nem kell
jelölnie a tojást, de az értékesítés helyén fel kell tüntetni a
termelő gazdaságának nevét és címét. Ilyen módon hetente
legfeljebb 360 db tojást szabad értékesíteni, ennél nagyobb mennyiség
esetén a tojást jelölni kell. Ebben az esetben legfeljebb emberismereti
képességünkre hagyatkozhatunk, ha ki akarjuk deríteni, hogy a kofa
milyen tartásmódból származó tojást árul.
Forrás: Tudatos
Vásárlók Egyesülete
|
Kommentáld!