Szeretettel köszöntelek a Családosok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Családosok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Családosok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Családosok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Családosok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Családosok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Családosok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Családosok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Egyszer az etika egy jeles professzora egy hatalmas üres uborkásüveggel jelent meg az előadóteremben, az asztalra helyezte, majd súlyos hátizsákjából óvatos mozdulatokkal öklömnyi kövekkel rakta tele az üveget. Amikor a kövek már kikandikáltak a tetején, a hallgatóihoz fordult:
- Mit gondolnak, fér-e még az üvegbe?
- Ebbe már biztos nem! – hangzott mindenfelől.
Akkor a professzor egy nagy zacskó kavicsot, és csurig töltötte vele a nagy kövek közét az üvegben, és ismét megkérdezte:
- Vajon most fér-e még valami az üvegbe?
- Most már igazán megtelt!
Erre ismét a zsákjába nyúlt egy nagy zacskó homokért, amit szintén az üvegbe töltött. Amikor megtelt, így szólt a meglepett hallgatósághoz:
- Mi ebből a tanulság? – A tanácstalan csöndben így folytatta: - Úgy vélem, ugyanígy kellene berendezni az életünket. Először a legnagyobb dolgoknak kell megtalálnunk a helyét: hit, hazaszeretet, szerelem, család, hivatás. Ezek után még mindig marad hely az apróbbaknak: hasznos hobbik, mint nyelvtanulás, kertészkedés, sport. És végül belefér az alkalmi apróságok sokasága a bográcsos halászlétől a baráti tarokk-partiig. De a sorrend megfordítása végzetes hiba lenne! A homokkal töltött üvegbe egy kő sem fér! Hova vezet, ha a számítógépes játék megelőzi a közös családi vacsorát, ha a főnök partija előbbre való a becsülettel végzett munkánál, ha a családtagok önpusztító becsvággyal hajszolva a sikert elveszítik a bensőséges kapcsolatot egymással, és a szeretet a közös életben való személyes részvétel nélkül gépies rutinná válik? Csak az az élet lehet nemes és boldog, amelyben az értékek súlyuk szerinti hierarchiába rendeződtek.
-Ordasi Péter-
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!