|
|
Ez az a nap, amelyet a nők elég komoly harcok és
áldozatok árán vívtak ki magunknak. A régi korokban a nők nem voltak
egyenrangúak a férfiakkal, de szerencsére mindig akadtak forradalmi
beállítottságú lányok és asszonyok, akik foggal-körömmel rakaszkodtak
ahhoz, hogy a férfitársadalom elismerését, megbecsülését kivívják a nők
számára. Ez a harc nem volt egyszerű, de ma már ott tartunk, hogy ezt a
napot nem csak a női szervezetek tartják számon szerte a világon. Az
ENSZ is megemlékezik erről a napról és sok-sok ország nemzeti ünnepként
jelöli meg. Az alábbiakban egy Weöres Sándor vers olvasása után
megismerhetjük a Nemzetközi nőnap rövid kronológiáját.
|
Weöres Sándor
A nõ
A nõ: tetõtõl talpig élet.
A férfi: nagyképû kísértet.
A nõé: mind, mely élõ és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderrõl egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.
A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga -
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
cimkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik -
ha nõk szemébõl rá élet sugárzik.
A nõ: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
õ lágy sóvárgás, helyzeti erõ,
oly férfit vár, kitõl mozgásba jõ.
Alakja, bõre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bõven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedõen fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan cimkéinek bûvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
ugy fér hozzá, ha az õ köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
õ úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind õnéki fátyla;
és végsõ, királynõi díszruhája
a meztelenség.
|
|
A Nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis
történelmet alakító nők története. A nők évszázadok óta tartó
küzdelmében gyökerezik, melynek célja, hogy a nők a férfiakkal egyenlő
feltételek mellett vállalhassanak részt a társadalomból. Már az ókori
Görögországban elkezdődött a küzdelem azért, hogy a nők nagyobb
figyelmet vívjanak ki a társadalomban, amelyet a férfiak irányítottak.
Lüzisztrata ókori görög hölgy a nemi élet megtagadását kezdeményezte a
férfiakkal szemben, hogy a háborúnak véget vethessenek. A francia
forradalom idején a nők a "szabadság, egyenlőség, testvériség"
kiáltásával vonultak Versailles elé, hogy a nők választójogát
követeljék.
A Nemzetközi nőnap hagyománya 1857. március 8-án indult útjára
amerikai nők demonstrációival, akik a rossz munkakörülmények, és az
alacsony fizetések ellen tiltakoztak. A Nemzetközi nőnap gondolata
először a századfordulón merült fel. 1866-ban fogadta el a Nemzetközi
munkásszövetség a nők hivatásszerű munkavégzéséről szóló határozatot.
1909. február 28-án az Amerikai Szocialista Párt határozata
szerint szerte az Egyesült Államokban megtartották az első Nemzetközi
nőnapot. 1913-ig február utolsó vasárnapján ünnepelték a nőket.
1910-ben a Szocialista Internacionálé résztvevői alapították
meg a nőnapot, mint nemzetközi ünnepet, tiszteletadásként a nők
jogaiért küzdő mozgalom előtt, és segítségként az egyetemes női
választójog kivívásához. A megemlékezés dátumaként pontos időpontot nem
jelöltek ki. E döntés alapján a következő évben, 1911. március 19-én
első alkalommal ünnepelték a Nemzetközi nőnapot Ausztriában, Dániában,
Németországban és Svájcban. A gyűléseken résztvevő férfiak és nők a
szavazati jog és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás,
szakmai továbbképzés jogát is követelték, valamint azt, hogy szűnjön
meg a munkahelyi megkülönböztetés.
1914-ben miután két millió orosz katona esett el a fronton, az
orosz nők február utolsó vasárnapját válaszották, hogy kenyérért és
békéért tüntessenek. Négy nappal később a cár lemondásra kényszerült,
és az ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazati jogot. Ez a
történelmi vasárnap az Oroszorszában akkor használt Juliánusz naptár
szerint február 23-ára esett, ami az általánosan használt
Gergely-naptár szerint március 8-ának felel meg.
Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a Nemzetközi nőnapot.
Az Egyesült Nemzetek Tájékoztatási Hivatalának (DPI) információs anyaga DPI/1878, alapján.
|
Kommentáld!