Legyen madárbarát a kertünk!

Hiába harmonikus a kertünk, ha nem veri fel madárdal. A tollas kis jószágok nemcsak azért szívesen látott vendégeink, mert megeszik a kártékony rovarokat, hanem mert hangjuktól elevennek, természetesnek érezzük környezetünket.

Építsük tehát kertünket úgy, hogy abban a madarak is élőhelyre találjanak.
A madaraknak táplálkozási lehetőségre és költőhelyre van szükségük. A természet tavasztól télig ellátja őket táplálékkal. Mivel kertünkben rengeteg rovar található, ideális élőhely lehet számukra. Minél változatosabb növényzet van környezetünkben, annál több madárfajnak nyújthat életlehetőséget. A növények ültetésekor lehetőségeinket behatárolja a kert mérete, környezete és a benne termesztett haszonnövények összetétele. Egészen más felépítést kíván – a madárfajok szempontjából is -, ha gyümölcsöt, s mást, ha zöldséget nevelünk. Jó, ha ki tudunk alakítani egy park jellegű kertrészt, ami biztosítja a nyugodt fészkelési lehetőséget.

Odúk és fészkek

Bizonyos alapismeretekre persze szükségünk van. Tudnunk kell, melyik madárfaj odúlakó, más a bokorban üt tanyát, megint más fajok pedig szabadon fészkelők. Táplálkozásuk évszakonként változó. Kertünk – bármennyire változatos is – nem képes valamennyi madárfaj igényeit kielégíteni, de minél sokszínűbb a növényzete, annál több lesz a látogatónk – főként vonuláskor és a téli etetés időszakában. A madarak megtelepedését segíthetjük azzal, ha deszkából, farönkből készült fészekodút helyezünk ki. Ez egészen más célt szolgál, mint a madáretető, nem is kell bele eleséget rakni. A fák természetes üregeinek, odúinak pótlására szolgál, mivel a kertekben általában nincsenek odvas fák. A harkály maga vájja az odút a fa törzsébe, de kétszer egymás után nem fészkel ugyanabba az odúban, így azt más madárfajok foglalhatják el, például cinegék, a csuszka, seregély vagy a nyaktekercs. Harkályodú hiányában ők szívesen elfogadják a mesterséges fészkelő helyeket is. Ha egy madár kedvet kapott ahhoz, hogy a kertünkben maradjon, segíthetjük a fészeképítésben is. A fecskék szívesen veszik, ha sárgyűjtő helyet létesítünk számukra. Eső után a konyhakert barázdáiban kialakult sekély tócsák mellett gyűjtögetnek. Szárazabb időszakban magunk is készíthetünk nekik tócsákat. A fák törzsére száraz mohát, birkagyapjút kötözhetünk, ami kitűnő alapanyag a cinegefészekhez.

A kert madárcsalogató helye lehet az itató is. Főleg a száraz, meleg nyári hónapokban van nagy jelentősége, de a madarak egész évben szívesen használják, tollazatuk tisztántartása ugyanis létfontosságú. Különösen szeretnek fürödni a rigók, a vörösbegyek és a kékcinkék.

Macskabiztos fürdő

Ha a medencének nincs állandó átfolyása, nem szabad megfeledkezni a vízcseréről. A másik lényeges szempont, hogy védett, de mégis jól megfigyelhető helyen legyen az itató. Fontos, hogy a fürdőző madarak is beássák a terepet, de a biztonságos bokor se legyen túl messze, mert ázott tollal nm repülnek olyan jól, és ha nem találnak viszonylag gyorsan egy bokrot, a macskák martalékául eshetnek. Az itató kialakítására remekül megfelelnek a patakkövek, a sóderágy, sőt vízinövényeket is ültethetünk bele. Lényeges, hogy az itató lassan mélyüljön. Közepére, ahol már a madaraknak túl mély lenne, tegyünk egy lapos követ, ahol leszállhatnak.
Ha már a kertünkbe csábítottuk a madarakat, vigyázzunk a békéjükre. A költés az egyik legkritikusabb időszak, ilyenkor igen érzékenyek. Ha háborgatják őket, sokszor el is hagyják a fészket, a tojások kihűlnek, a madárszülők pedig máshol kezdenek új költéshez. Ha meghagyjuk a bokrok alatti avart, azzal az avarszinten élő élőlények megtelepedését segítjük. Itt terített asztalt találnak a rigók is.