Ne légy a frontok játékszere!

Az emberek több mint fele frontérzékeny, különösen a nők szenvednek az erőteljes légköri változások okozta kellemetlen közérzettől, testi-lelki panaszoktól. Mivel hetente átlagosan két-három front vonul át felettünk, érdemes felkészülnünk, és megtanulnunk kivédeni a hatásukat.

Úgy tűnik, ma többen szenvednek a frontok kellemetlen hatásaitól, mint régen. Pedig ezek a légköri jelenségek mindig is léteztek, csak az edzettségünk változott az évszázadok során. Szaporodtak az immunrendszerünket gyengítő tényezők, emellett több időt töltünk a négy fal között, mint a szabadban, fűtünk, hűtünk, meleg vizet használunk. Mindezek azt eredményezték, hogy szervezetünk elszokott az időjárás szélsőségeitől. A frontra jellemző, hogy hirtelen és jelentősen megváltozik a hőmérséklet, a légnyomás, illetve a levegő páratartalma. Ezt a nagy változást viszont a szervezet, bár igyekszik, nem tudja ilyen tempóban követni. Ez az igyekezet azonban megterheli a szervezetet, főleg az idegrendszert, és kialakul a frontérzékenység, amely a szervezet túlzott reakciója az időjárási változásokra.

Egy kis meteorológia...

Az időjárási front egy érintkezési felület a hideg és a meleg levegő határán. A légtömegek ugyanis nem keverednek, hanem a könnyebb, ritkább, melegebb levegő felemelkedik a sűrűbb, hidegebb fölé. A levegőtömeg hőmérséklet-változása szerint hideg, meleg és vegyes frontokat különböztetünk meg, amelyek a légkör állapotát meghatározó paramétereket egyszerre, rövid idő alatt nagymértékben megváltoztatják.

Melegfront akkor alakul ki, amikor a meleg levegő eléri a hideget. Ilyenkor pehely-, fátyol- vagy zivatarfelhőket látunk az égen, amelyek főleg vízszintes kiterjedésben látszanak. Hirtelen emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás. A front általában kevésbé intenzív csapadékot, csendes esőt hoz magával, elvonultával pedig sokkal melegebb és nedvesebb lesz a levegő.

Hidegfront esetén a hideg levegő a meleg fölé emelkedik, amit maga előtt tol és emelkedésre késztet. Az emelkedő meleg légtömeg lehűl, aminek következtében függőleges kiterjedésű felhőzet és erős esőzés alakul ki. A hőmérséklet és a levegő páratartalma rohamosan csökken, míg a légnyomás emelkedik. A front elvonulása után a levegő sokkal hidegebb és szárazabb lesz, mint előtte.

Vegyes vagy kettős front alakul ki, amikor a hidegfront utoléri a melegfrontot, és a hideg levegő találkozik a meleggel. Ilyenkor a felhőzet kevert, hirtelen hőmérséklet- és légnyomásváltozás észlelhető erős szél kíséretében.

Új klíma, több front

A klímaváltozás miatt az utóbbi évek időjárása változékonyabb lett. Ma már nem meglepő, ha egyik napról a másikra tíz fokot esik vagy nő a hőmérséklet, és az sem, ha egy napon belül váltogatják egymást a meleg- és hidegfrontok. Ezek a gyakori ingadozások még egy egészséges ember számára is nagy próbatételt jelentenek – megbolygatják a szervezet normális működését, állandó alkalmazkodást kívánnak hőszabályozó rendszerünktől, és igénybe veszik szívünket és keringési rendszerünket. Nem csoda, ha közérzetünk és hangulatunk is olyan, mint az időjárás. A fronthatások gyakoriságát azonban nem csak a természet produkálja. A légkondicionált munkahelyek, áruházak hőmérséklete, páratartalma nyáron jelentősen eltér a külső környezetétől. Amikor egyik „klímából” ki- vagy belépünk a másikba, a tíz-húsz fokos különbséggel ugyanolyan megterhelésnek tesszük ki szervezetünket, mint frontátvonuláskor.

Mit okozhatnak a frontok?

A frontokat kísérő változások az idegrendszerünkre hatnak, és általában hamarabb érzékelhetők, mint maga a frontátvonulás. Ezért van az, hogy a frontérzékenyek napokkal előbb képesek megjósolni a hirtelen felmelegedést vagy lehűlést.

A legerősebb hatása a melegfrontnak van, a magyarok nagyobb része ettől szenved. Ilyenkor a vegetatív idegrendszer az egyensúlyi állapotból paraszimpatikus irányba tolódik el, aminek következtében emelkedik a vérnyomás, szapora lesz a légzés és a szívverés, nyugtalanság, pszichés ingerlékenység, álmatlanság és ennek következtében levertség, szétszórtság, fáradékonyság és depresszió lehet úrrá rajtunk. Gyakori tünet a fejfájás, a migrén, a szédülés, a fokozott fájdalomérzékenység, a fertőzéses, gyulladásos folyamatok fellángolása, valamint a szívbetegség rosszabbodása. Romlik a koncentrációs és teljesítőképességünk, hosszabb a reakcióidőnk, ezért gyakoribbak a balesetek. Később indulnak meg a szülések, és emelkedik az öngyilkosságok száma is. Nő a vérzésre való hajlam, gyakoribbak a tüdő- és agyembóliák, a szívinfarktus és a trombózis. Romolhat a szervezet védekezőképessége, valamint a cukorbetegséggel és pajzsmirigy-rendellenességgel küzdők állapota.

A hidegfront a melegfronttal ellentétben általában a megérkezése után okoz panaszokat. Hatására az idegrendszer „ellazul”, csökken a vérnyomás, lassul a szívműködés és a légzés. Nehézkessé válik a gondolkodás, nő a reakcióidő, csökken az ingerlékenység, szédülés, fejfájás, álmosság és ájulás léphet fel. Csak ritkán fordul elő, hogy frissítően hat. Hidegfront esetén nő a szervezet görcskészsége, különösen az epe-, vese-, gyomor-, szív- és hasgörcsök jellemzőek. Emelkedik a hörghurutok száma, fokozódik a trombózisveszély, erősödnek a fájdalmak, a rohamok, romlik az asztmás, allergiás, epilepsziás és reumás betegek állapota. Korábban indulnak meg a szülések, és nő a műtétek utáni komplikációk száma.

Sajátos földrajzi helyzete miatt a Kárpát-medencében gyakoriak a kettős fronthatások. Ezek hatnak a legerőteljesebben a vegetatív idegrendszerre, ugyanis ilyenkor a meleg- és hidegfrontok tünetei egymástól függetlenül vagy keveredve léphetnek fel egyéni érzékenységtől függően. Leggyakrabban fejfájással, a figyelem és a koncentrációs képesség romlásával jár.

Mitől függ a frontérzékenység?

Az időjárás-változás szinte mindenkire hat. Vannak, akik csak annyit éreznek, hogy valami van a levegőben, míg mások komoly testi tüneteket, rosszulléteket produkálnak. Vannak, akik a melegfrontot, mások a hidegfrontot viselik rosszabbul, és akadnak, akik mindkettőt. A frontérzékenység alapvetően egyénfüggő. A hajlam öröklődik, de kialakulása függ az egyén energetikai, fizikai és egészségi állapotától, idegrendszerének általános állapotától, környezeti edzettségétől, korától, nemétől és testsúlyától is. A testi, hormonális és lelki problémával küszködők, a túlsúlyosak, a gyenge immunrendszerűek, a szív- és érbetegek, valamint a kimerült, túlterhelt, stresszes emberek érzékenyebbek az időjárás-változásokra. A frontok jobban megviselik a nők, az idősek, a krónikus betegek, a csecsemők és ritkábban a három év feletti gyerekek szervezetét is.
Ezoterikus felfogás szerint a front a szeszélyes világ és a változó élet szimbóluma. Így a frontérzékenység lelki oka, hogy nehezen nézünk szembe a változással és birkózunk meg a kihívásokkal, feltehetően azért, mert nincs elég önbizalmunk.

Vértezd fel magad a frontok ellen

• Derítsd ki, milyen frontra vagy érzékeny. Két hónapon keresztül figyeld az időjárást és a meteorológiai jelentéseket, hogy tudd, mikor milyen front várható. Közben vezess naplót arról, mikor milyen tünetek jelentkeztek.

• Javíts környezeti edzettségeden. Ússz, fuss, sétálj gyakrabban friss levegőn, rossz időben is. Egy német kutatás szerint minél több időt töltünk a szabadban, annál kevésbé leszünk frontérzékenyek.

• Erősítsd az immun- és idegrendszered. Ha odafigyelsz egészségedre, és megszabadítod tested és lelked a felesleges mérgektől, akkor mérsékeltebben vagy egyáltalán nem jelentkeznek a frontérzékenység tünetei.

• Csökkentsd az alkoholfogyasztást és kerüld a dohányzást.

• Igyál naponta legalább két liter ásványvizet, friss gyümölcslevet, teát. Nyáron különösen ügyelj a bőséges folyadékfogyasztásra.

• Ha melegfrontra vagy érzékeny, fogyassz több A-, B- és C-vitamint, kalciumot, foszfort, zöldség- és gyümölcsféléket. Hidegfront-érzékenység esetén pedig növeld a B-, D- és E-vitaminban, káliumban és magnéziumban dús ételek fogyasztását.

• Szaunázz, és alkalmazz meleg-hideg váltózuhanyt.

• Aludj és pihenj sokat.

• Lazíts, idegeskedj kevesebbet, csökkentsd a stresszt. Ebben sokat segít a rendszeres relaxáció, jóga, meditáció vagy az autogén tréning.

• Alkalmazz masszázsterápiát, fejmasszázst, akupresszúrát, szükség esetén vegyél részt akupunktúrás kezelésen. A fronthatás által kiváltott panasz alapján meg tudják állapítani, hogy a szervezet mely területén mutatkozik energiahiány vagy -telítettség, és az arra a területre ható akupunktúrás kezeléssel javítható a közérzetünk.

• Használj mágneses lepedőt, ezzel csökkentheted az időjárás-változás hatását.

• Fogyassz orbáncfüvet, ginszenget, gyömbért, édesköményt tartalmazó frontteát, természetes alapú antifrontcseppeket vagy kapszulákat. Nyugtató hatású a kamillából, levendulából, citromfűből készült teafőzet.

• Párologtass vagy cseppents a fürdővizedbe levendula-, citromfű-, borsmenta- és zsályaillóolajat, amelyeket alkalmazhatsz a halántékod vagy a csuklód bedörzsölésére is.

• Lefekvés előtt alaposan szellőztess ki, és hagyd nyitva éjszakára az ablakot, hogy a szobahőmérséklet minél alacsonyabb legyen.

• Szokatlan vagy komolyabb testi-lelki tünetek esetén fordulj orvoshoz vagy természetgyógyászhoz. Lehetséges, hogy a háttérben komolyabb, kezelésre szoruló szervi vagy pszichés rendellenesség áll, amely felborította a szervezet testi vagy lelki egyensúlyát.

Tudtad?

Az állatok is érzékenyek a frontokra. Klasszikus „meteorológus” a levelibéka, de különleges „antennával” rendelkezik a kakas is, aki a szokásosnál többet kukorékol, ha front közeleg. A macska is nyugtalanná válik a légnyomás változásakor, mert ilyenkor a levegőben megnövekvő elektromos töltés villamosságot okoz bundájában. Szőre felborzolódik, és hogy megszabaduljon a feszültségtől, a bútorokhoz dörgölődzik, és gondosan tisztogatja bundáját, így jelezve, hogy eső lesz. A páratartalom emelkedésekor leesik a falra tapadt gekkó, mert ilyenkor tapadókorongjai nem zárnak légmentesen. Az arabok ebből tudják, hogy esni fog.