SONKA, SONKA

Magyarországon a húsvét elképzelhetetlen főtt sonka, főtt tojás, torma és kalács nélkül. Az asztalon megtalálhatók a friss tavaszi zöldségek, az újhagyma, a retek, uborka is. Az asztalt üde tavaszi virágokkal, nárcisszal, jácinttal, barkával, tulipánnal díszítjük.

A disznóhús tartósítására a szükség vitte rá az embereket: muszáj volt a téli hónapokra is húst raktározniuk. A legjobb falatok húsvétkor kerültek elő a kamrából, így a sonka is ekkor kerül az asztalra.
A sonka főzése
Jó ötlet, ha egy éjszakára hideg vízbe tesszük, így kiázik belőle a túl sok só. Mivel egy egész darab sonka még a legnagyobb étvágyú családoknak is sok lenne, általában négy részre osztják: a fartőre, a felsálra, a csülökre és a dióra. A zsíros réteget lehetőleg ne távolítsuk el, mivel ez megakadályozza, hogy a hús kiszáradjon. A sonkát mindig csak lassan főzzük, tehát nem szabad hagyni, hogy felforrjon! A főzőlevet ízesíthetjük zöldségekkel, főszerekkel ízlés szerint, a főzés során ezek az ízek jól átjárják a húst.
Ha hagyományosan akarnak étkezni húsvétkor, akkor
- nagycsütörtökön egyenek parajból készült ételeket,
- nagypénteken tojást és halat,
- nagyszombaton estig böjtölni kell, így napközben kalácsot fogyasszanak; este jöhet a sonka, tojás friss zöldségekkel,
- húsvétvasárnap sült bárány kerüljön az asztalra,
- húsvéthétfőn a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált italféle dukál.
Sonka szénában? Nem áprilisi tréfa: a széna különleges, aromás ízt kölcsönöz a húsnak, sőt régebben azt állították, hogy a hús puhább, omlósabb lesz tőle. A hús, ha szénával főzzük, valamiféle édes-fűszeres ízt kap.
Hozzávalók (egy nagy család részére): 1 füstölt sonka (kb. 3 kg), 25 dkg friss széna, 1 ágacska kakukkfű, 6 db szegfűszeg, 10 db borókabogyó. A sonkáról vágjuk le a csülköt, és csontozzuk ki. (Ezt lehetőleg a hentessel végeztessük el.) Tegyük a húst egy éjszakára hideg vízbe, hogy a felesleges só kiázzék belőle. Másnap tegyük egy fazék vízbe, úgy, hogy teljesen ellepje. Adjuk hozzá a szénát és a fűszereket, lassú tűzön egy órán át főzzük. Ha megfőtt, vegyük le a bőrét, és forrón tálaljuk. Fogyaszthatjuk hidegen is. Száraz vörösbor illik hozzá.

Mit együnk a sonkához?

A sonka utánozhatatlan jó ízét más ízekkel együtt élvezhetjük igazán. A sonkaszeletek mellé a megszokott kemény tojáson, tormán vagy mustáron kívül még igen sok finomságot adhatunk.
Magyarországon, főleg régebben, kitüntetett szerepe volt a sonkához adott különböző retkeknek, úgymint az üde látványt nyújtó piros hónapos reteknek, a jégcsapreteknek, a fekete reteknek, mely utóbbinak sokan gyógyerőt is tulajdonítanak. A retek szeletelve, sózva, pár szem köménymaggal meghintve, a fekete retek pedig durvára reszelve adatik a sonka mellé.
De ezzel még nincs vége a sonka sokféle tálalási lehetőségeinek. A régi magyar konyha gyakran adott a sonka mellé különböző gyümölcsöket, almát, körtét.

Déli országokban előszeretettel kínálnak a sonka mellé durvára vágott vöröshagymát vagy felkarikázott újhagymát, melyeket gyakran színesítenek paradicsompürével, ketchuppal, különböző ecetekkel, fűszerolajakkal.
Főleg északi országokban, de hazánkban is a németek lakta területeken népszerű a húsvéti sonka mellé adott, kifliburgonyából készített, hidegen tálalt hagymás burgonyasaláta.
Mediterrán térségekben eszik friss déligyümölcsökkel, sőt aszalt, porcukorban megforgatott datolyával is. A világhírű pármai sonkát az olaszok előszeretettel fogyasztják sárgadinnyével. A lengyelek, akiknél szinte nemzeti eledelnek számít a sonka, gyakran eszik hideg babsalátával.

Magyar jellegzetesség, hogy húsvétra kalácsot süt a háziasszony, amit más népeknél szokatlan, illetve nem ismert módon a sonka tálalásakor "törnek meg", és a sonkát ezzel eszik.
Húsvéti különlegességek külföldön
Olaszországban sonka helyett a Corallina nevű szalámit fogyasztják a főtt tojás mellé, és akárcsak karácsonykor, most is megsütik a híres kalácsot, a panettonét.
Franciaországban inkább sült bárányt fogyasztanak, amely mellől nem maradhatnak el a kellemes vörösborok sem.
Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt és kemény tojást tesznek az ünnepi asztalra. És nem csak sört isznak, de húsvétkor divatosak a tojás- és mandulalikőrök is.
Svédországban az ünnepi asztalt nemzeti színekbe öltöztetik, gallyakat állítanak vázába, és azt kékre és sárgára festett tollpihével díszítik. A reggeli marcipánnal töltött, tejszínhabos zsemle. Az ünnepi étel pedig Jansson megkísértése: ez sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve.
(origo)

---